Hogyan születik meg egy szám?
SP: Változó. Van olyan, hogy eszembe jut egy-két sor és azt leírom papírra és később dolgozom rajta. De úgy is születnek számok, hogy leülök a zongorához és elkezdek akkordokat játszani és általában kipattan valami a fejemből, amit próbálok papírra vetni. Többnyire a zenével együtt születnek meg szövegek is.

Hol van az otthon?
SP: Otthon mindig Sopronban vagyok, de nagyon ritkán jutok haza, csak koncertezni fogok hazamenni. Egyébként most itt lakom Budapesten és egy fotóstúdióban is dolgozom.

Mi a rangsor ma a tanulás, a munka és a zene között? Az első interjúban, márciusban azt mondtad, hogy az anyu meg ne tudja...
SP: Akkor a zene volt az első ? mondja nevetve Krisztián -,  a munka és csak utána jött a tanulás. Ez most is így van. Főleg azóta, hogy beindultak a dolgok. Nyáron meg végképp így lesz. Nem szabad megállni. Júliusban van még egy-két hétvége mikor nincsen koncert, de a június és augusztus tele van koncerttel.

Marad a rap?
SP: Nem marad a rap, egy dallamosabb vonal lesz a lemez. Nem az a nagyon pop, de nem is az alter vonal. R&B, de elektronikusabb hangszerelésű számok lesznek, kicsit populárisabb, mint az eddigiek. Van 18-20 dal, amit kiválasztottunk, de szerintem 12 számot fogunk felrakni a lemezre. Marad a 12, ha nem is lányban, de számban.

 Mire fogékony szerinted a korosztályod?
SP: Hát nem feltétlenül arra, amire fogékonynak kellene, hogy legyen.  Nem akarok sablon válaszokat adni... Szerintem fogékonyak a szövegeimre, mert  ezek életszagúak. Magam írom őket, és olyanról szólnak, amik megtörténtek az életben is. Az új lemezen is az érzelmekről szólok. A dalok 70-80%-a lányokról meg a velük való viszonyaimról íródott.

 A gyors beszédet, hogy gyakorlod? Most is éppen ezt teszed?
SP: Sajnos, vagy nem sajnos, ez egy ilyen velem született dolog. Nem tudok lassabban beszélni. Gondoltam már rá, hogy el kellene mennem beszédtechnika órára, mert amikor egy interjúban olyant kérdeznek, amire nem tudok hirtelen válaszolni, akkor ez abszolút segít, hogy nem lehet érteni, mint mondok, de máskor jobb lenne persze érthetőbbnek lenni.


Hogy készülsz a koncertekre?
SP: Most táncórákra járok, mert minden fellépésen lesz velünk két táncos és én is táncolni fogok a koncerten.

 Csak kettő??? És hol van a tizenkettő? (Tudjátok a Comet gálán 12 pom-pom lánnyal táncolt)

SP: Az más, az más... Majd lehet, hogy lesz olyan fellépésem, ahová meghívom őket is, de most csak a fiúk fognak velem jönni.

Az ismertséged, hogy változott meg a Comet óta?
SP: Többen megismernek, de most is nagyon sokan kérdezik, hogy ki az az SP? Nem tudják, ki vagyok. Bekerülök olyan médiumokba, ahová még sohasem hívtak és ezáltal megismernek olyan emberek is, akik nem ismernének meg a zeném által.

Azt mondták rólad a tanárok, hogy nagyon jól rajzoltál és nagyon tehetségesen zongoráztál.
SP: Igen-igen, majdnem minden rendezvényen felléptem. Zongoráztam vagy énekeltem, már  általános iskolában is megvolt a zene iránti szeretet. Minden évben vannak évzáró Fenyő-napok. Tök jó buli volt mindig. A zongorázást nyolc évig tanultam, ma már a dalírásban játszik nagy szerepet.

Nemrég felléptél Sopronban, a volt általános iskoládban. Próbáltunk megtudni néhány gyerekkori csínytevést a tanároktól, de nem sikerült.
SP: Nem? Hát, jó gyerek voltam... - A nevetés és hangsúly tán egy-két történetet rejt, de kinek nincsenek ilyenek a kamaszkorából? - Tényleg, általános iskolában jó gyerek voltam csak a vége felé kezdtem el rosszalkodni, meg a középiskolában, de alapvetően nem vittem túlzásba.

(forrás:www.tininews.hu)

A legtöbb, veled egykorú srácot már a munka gondolatától is kirázza a hideg. Te viszont évek óta a saját karrieredet építed. Hogy kezdődött nálad a zenés-rappes imádat?
A zenélés egészen a gyermekkoromig visszavezethető. Anyukám beíratott zongorázni a helyi zeneiskolába, amit nagyon utáltam, de aztán később megszerettem. Ahogy telt az idő, a haverokkal kitaláltuk, hogy csináljunk rockcsapatot, fiúcsapatot, vagy éppen együttest. Éppen olyat, ami az akkori divatnak, és ízlésvilágunknak megfelelt. Aztán 12 évesen, két kedves barátommal összehoztuk az első saját számunkat, ami a gördeszkázásról szólt. Botmikrofon, kisszoba, egy ócska számítógép, és egy elvetemült ötlet. Innen indultam én.

Kinek a hatására kezdtél el szöveget írni? Még a legismertebb előadók sem szívesen írnak maguknak dalszövegeket, mert félnek attól, hogy túl sablonos gondolatokat vetnének papírra.
Még azt sem tudtam mi az a rap, mikor az első kisebb-nagyobb szövegeimet megírtam. Hogy mi ihletett? Ez biztosan viccesen hangzik majd, de az elsők között volt egy olyan vers, ami Avril Lavigne-ről szólt. 12 éves voltam, jó a csaj, nagyon tetszett, most mit csináljak? (nevet)

Miről írsz legszívesebben? Mennyiben változtak a témáid az idő során?
A szövegek rólam, és a környezetemről szólnak. Az engem ért hatásokról, lányokról, barátokról, bulikról, és bár sablonosan hangzik, de teljes mértékben az életünkről. Általában elég aktuális dolgokról írok, ezért pontosan lehet tudni, hogy milyen kedvem van, és mi történik velem. Az idő haladtával persze úgy változtak a szövegeim, ahogy a hozzáállásom is a világhoz.

Te is káromkodsz, mint a többi rapper. Ennyire unszimpatikus a világ?
Igen, van egy-két helyen káromkodás, de azt gondolom, hogy engem nem a mocskos szám jellemez a legjobban. Nem azért írtam bele őket, mert a "nagyok" is káromkodnak, hanem azért, mert sokszor olyan témákat érintek, amelyek dühöt váltanak ki belőlem. Ekkor kerül képbe egy-két olyan szó, amelyeket nevezhetünk csúnyának is. Anyukám is tudja, hogy nem vagyok egy káromkodós alkat. Nem szokott csesztetni érte. (nevet)

Apropó szülők. Mit szóltak hozzá, hogy a kicsi fiúk belecsöppent a „gengsztervilágba”? Hiszen az amerikai filmekben azt látni, hogy a rapperek pisztollyal járnak, és drogot árulnak a sarkon. A szülők pedig általában nem éppen ilyen jövőről álmodnak, ha a gyerekükről van szó.
Szüleim eleinte nem nagyon támogatták, nem vették komolyan a zenélést. Néha felszóltak a szobámba hogy halkítsam le a "tam-tam" zenét, mert megőrülnek tőle. De most már látják, hogy tényleg komolyan gondolom, és elfogadják hogy ezzel töltöm minden percem.

Hogy lett a rapből éneklés? Nem érzed hiteltelennek, hogy a keményebb, beszólós műfajból áttértél egy érzelmesebb területre?
Az első "komolyabb" számunkban én énekeltem a refrént, és majdnem minden rap-számomban rakok énekbetét. Ezért nem mondanám hogy nagyon éles váltás lett volna ez a lemez. Tény, hogy más, mint az előzőek, de mit csináljak ha ez tetszik? Nem érzem már magaménak azt a stílust, ebben az újban találtam meg önmagam, és kétlem hogy ez nagyon változna. Sajnálom ha ezzel csalódást okozok azoknak, akik a régi dalokat szerették, de senki kedvéért nem leszek más, nem fogok megváltozni.

Több dalodban is felismerhetőek olyan stílusjegyek, amelyek Justin Timberlake dalokra hajaznak. Mi ez a Justin imádat?  Miért pont ő?
Ezen már sokat gondolkodtam, és nem tudok rá pontos választ adni. Justin két olyan szólólemezt adott ki, amelyeket bárhol, bármikor, és akárhányszor meghallgatok, nem tudok megunni. Olyan koncerteket ad, amilyeneket soha, egyetlen magyar előadóművész nem hozott össze, és olyan hangja van, amit nem tudok mihez hasonlítani. Ha ezeket a szempontokat figyelembe véve valakihez hasonlítani szeretnék, akkor ő lenne az.

Justin előadó, showman, aki pontosan tudja, hogy milyen hírekkel képes fenntartani az érdeklődést. Te belemennél hasonló trükkökbe, vagy a zene a legfontosabb?
A legfontosabb a zene szeretete, és hogy én legyek az, akit a kamerák mutatnak, ne pedig egy ócska másolat, vagy egy csinált sztár. Lebeg egy cél a szemem előtt, amiért harcolni fogok a végsőkig. Ha már idáig eljutottam, nem fogom feladni. Nagyon sok akadályba ütköztem eddig is, és valószínűleg ez sem fog változni, de úgy gondolom elég jól veszem a kanyarokat. A popszakmához hozzá tartozik a bulvár. Muszáj, hogy beszéljenek rólad, mert hiába csinálsz jó zenét, különben nem leszel képben, és elfelejtenek. Néha kompromisszumokat kell kötni.

Akkor felteszem konkrétabban a kérdést: Mi vezényel? Az, hogy szerepelj a tévében, vagy az, hogy szórakoztasd a közönséget?
Általános iskolába az összes versenyen szerepeltem, és minden játékban benne voltam. Szóval nem mondom azt, hogy nem szeretek szerepelni. Viszont nagyon fontos számomra az, hogy az embereknek szimpatikus legyen az, amit csinálok. Ha nem szeretnének, nem állnék színpadra. Hihetetlenül jó érzés, ha elismerik a munkámat, és megtapsolnak.

A lányok, hogy viszonyulnak hozzád? Gondolom nehéz megállapítani, hogy az emberek miért közelednek feléd...
Elég régóta nincs már komoly kapcsolatom, talán pont ezért. Nagyon sok lánytól kapok levelet, odajönnek az utcán, bulikban, de nem tudom eldönteni hogy a hírnév érdekli őket, vagy én. A szerelmes szövegeim nagyon sokáig egyetlen lányhoz szóltak. Az első kislemez egy az egybe neki íródott. Aztán később jöttek kisebb-nagyobb kapcsolatok, amelyekből táplálkozni tudtam, és hatással voltak a szövegeimre, valamint rám is. De hogy mit hoz a holnap, és megtalálom-e a nagy őt, az majd kiderül.

A beszélgetésünk során azt látom, hogy nagyon eltökélt vagy, ha a munkádról beszélünk, ám a magánéleti téma nem annyira villanyozott fel. Mennyire tartod magad karrieristának? 19 évesen kevesen érnek fel önerőből ideáig, mint ahol te vagy. Van a munkádnál fontosabb dolog a számodra?
Ennyi idősen nehéz ezt kimondani, de teljes mértékben karrieristának tartom magam. Addig nem nyugszom, amíg nem érem el ezt, amit megálmodtam. Számomra ez a legfontosabb. Persze oda kell figyelnem az egyetemre is, a barátaimra, családomra, de az elsődleges nálam a zene. Sokszor voltam padlón, úgy éreztem, hogy abba kell hagynom, mert elég sok negatív benyomás ért. De bármi történt velem, a zene mindig ott volt, és két hétnél tovább nem bírtam ceruza, valamint papír nélkül. Ja, és a zuhany alatt is énekelek.

Interjú Éder Krisztiánnal

Éder Krisztián, vagy ahogy a legtöbben ismerik, SP nagyon rövid idő alatt lett sok fiatal kedvence, idén 2 Comet díjat is bezsebelt a VIVA díjkiosztóján. Bár zenéjét sokan ismerik, kevesen tudják róla, hogy tehetséges fotós is. Jelenleg a MOME-n tanulja a mesterséget.
Íme a Vele készült interjúnk:

-Zenei karriered rohamosan ível felfelé, Magyarország egyik legkedveltebb fiatal énekese lettél nagyon rövid idő alatt. Milyen út vezetett a sikereidhez?
Hosszú és rögös, ha röviden akarok fogalmazni. :) Azt tudni kell rólam, hogy mielött a nagyközönség is megismert, elég aktív résztvevője voltam a hazai underground hip-hop szcénának. Együtt dolgoztam olyan előadókkal, akikre 14 évesen példaképként tekintetettem. Köztük a Hősökkel és Pixával is - utóbbi egyébként a mai napig szerzőtársam. Körülbelül két éve kezdtem érdeklődni a populárisabb műfajok iránt, és így jött képbe az R'n'B és a pop. Justin Timberlake, Kanye West és Chris Brown lemezeivel feküdtem és keltem. Rengeteg ének- és táncórára járok, igyekszem megközelíteni nemcsak a hazai, hanem a külföldi "top" előadók szintjét is, hiszen az, hogy egy kis országban élek, nem ad mentséget a zene minőségére, milyenségére és a produkció összképére.

-Az éneklés mellett fontos szerepet tölt be az életedben a fotózás is. Hogyan kezdődött nálad ez az egész?
Egy véletlen folytán került fényképező a kezembe. Igazából egy hétig rá voltam utalva a használatára, és mondhatni eléggé megkedveltem. Körülbelül 5 éve foglalkozom a fotózással, komolyabban 2 éve. Felvételt nyertem a Moholy-Nagy Müvészeti Egyetemre (régi Iparmüvészeti), ahol most vagyok harmadéves. Jelenleg Budapest legnagyobb fotóstúdiójában, a G3-ban dolgozom Baksa Norbert mellett.

-Milyen típusú fotókat szeretsz készíteni leginkább? Melyik volt eddig a kedvenc munkád?
Főként divat- és reklámfotókat készítek, de előfordul hogy ?belecsúszom? egy-két konceptuálisabb témakörbe is. Nagyon szerettem a VIVA-s Adával fotózni, de igazából nem is emelnék ki senkit. Általában mindenkivel megtalálom a közös hangot.

-Mennyire fontos számodra a divat? Milyen stílusú ruhákat kedvelsz leginkább?
Egyrészről a divat a fotózás miatt lett egyre fontosabb, másrészről nem jelenhetek meg akárhogy egy rendezvényen vagy egy tévéműsorban, fellépésen. Azt gondolom, fontosak a külsőségek is, ha nem is a legfontosabb dolog az életben. Igazából azt hiszem, eléggé sokoldalú vagyok ilyen téren. Szeretem a letisztult dolgokat, de a kicsit extrémebbektől sem riadok vissza. Mostanában kezdek ráhangolódni az elegánsabb vonalra, de ha olyan kedvem van, leszaladok a boltba egy bővebb nadrágban és egy Converse-ben. 

-Mi a véleményed a magyar férfiak öltözködési szokásairól?
Nem tartom túl kreatívnak a magyar srácok öltözködését. Sem a fiatalabbakét, sem az idősebbekét. 10-ből mondjuk 3 férfi öltözködik jól, a többi vagy az általa követett szcénát próbálja kifejezni a ruhadarabjaival (minden, ami ettől különbözik, azt vagy furcsának tartja, vagy nem foglalkoztatja), vagy csak egyszerüen nem érdekli, hogy mi van rajta, hogy néz ki. Minden ember életében más fontossági sorrend működik, nem biztos, hogy gond van azzal, ha valakinek nem szerepel az 5-ös listán az öltözködés.

-Hol vásárolsz magadnak? Vannak kedvenc márkáid/üzleteid?
Nagyon szeretem Lang Szonja ruháit (tyraclothing.com), de a szintén magyar tervezőcsapat USE ruhái is nagyon komolyak. Nem emelnék ki egy üzletet sem, ahova szívesen járok, általában mindig ott veszek ruhákat, ahol éppen, aktuálisan megtetszik egy-egy darab, ez pedig nem kötődik konkrét márkához. (Na jó, talán a Zarába gyakrabban járok, mint  kellene?) Cipők terén pedig csak és kizárólag Supra! Bár a White Labelben mindig van 20-30 cipő, amiért szívesen feláldoznám a lakbéremet. :) 

-Milyen terveid vannak a közeljövőben? 
Gőzerővel dolgozom az új lemezen, ami egyébként november legvégén, egész pontosan a szülinapomon a polcokra kerül, illetve folyamatosan próbálom magam fejleszteni, mind a fotózás, az éneklés és a tánc terén.

Oldal: kérdezz-felelek
♥♥♥Éder Krisztián♥♥♥ - © 2008 - 2024 - kriszeder.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat